... for me?
Bécs...Hűh. Nem tudom leírni mennyire szeretem ezt a várost. Emlékszem amikor először jártam Anyuval és Leoval Schönbrunnban, az állatkertben fotóztam a kedves kis élőlényeket. Mikor előhivattuk a képeket nagyon kinevettek, ugyanis az állatokból semmi sem látszott, maximum egy kevés kis homály. Enyhén csalódott voltam, azóta is ígérgeti Leo, hogy megtanít fényképezni, bár a tehetségem akkor is a nullával egyenlő. De amint látjátok, bármikor szívesen leírom az emlékeket. Talán ennyi a mentségem, amellett, hogy 8 évesen (remélhetőleg) még senkiből nem lehet profi fotós. De régen is volt...
Pretty odd old. :)))))
Azóta már letudtam ott a gimi nagyrészét, találtam barátokat, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot, és sosem fogom elfelejteni, amikor hajnalban ballagtam nagy gitárral a vállamon a vonatállomás felé. Nem utolsó sorban pedig megismerkedtem magával a várossan, az elit butikokkal, és bejártam az összes Starbucksot, amikor nem volt kedvem suliba menni és inkább olvasgattam kávézás közben. A Gwen Stefani koncert is nagyon emlékezetes volt, július végén pedig visszavár a pop nagyasszonya, Madonna.
Vele együtt pedig az egész város. Ez a varázslatos város...
A következő számot pedig küldeném mindenkinek, aki szereti a csodás Viennát, továbbá azoknak akik néha elveszettnek érzik magukat...
Valamint Péczely Ádámnak. Mintha most te írtad volna Nekem...
