Szóval...
Nemrég készült rólam egy fénykép, amely nem túl előnyös. Gondolom senki sem keresi a miérteket, de egyértelműen látszik az unott fejemen, hogy nem ott vagyok, ahol lennem kellene, és hogy szinte megöl a magány. a szememben még fellelhető a kíváncsiság csillogása, bár az is egyre csak kopik...
Tessék. Kimondtam. Ettől függetlenül nagyon jól éreztem magam. Fantasztikus és különleges buli volt.
De valami mintha hiányozna az életemből. Valami, ami elűzi a magányt és mosolyt csal az arcomra.
Csak hogy soha többet ne készülhessen rólam még egy ilyen fotó!
