Munka, kávé, cigaretta, munka, pasi, alvás,, kávé, evés, cigaretta, zuhany, munka, pasi... Talán így néz ki egy felnőtt nő élete 2013-ban, legalábbis az enyém.
A vásárlást direkt hagytam ki, ugyanis lassan egy hónapja tiszta vagyok, a felesleges holmikra szánt pénz egy részét pedig fodrászra költöttem, amely remek beruházásnak bizonyult.
Szóval végre kaptam egy szabadhétvégét, amit ki kellett használni. Délelőtt állatorvos, fodrász, majd ebéd és fagyi Csodafickóval. Hát nem csodás? Ám Csipkerózsika hamar felébred csodaszép álomából, mikor találkozik egy haldokló cicával, akit sajnos nem sikerült megmenteni. A lelkibetegségre viszont tökéletes gyógyír a gin tonic egy csapat ittas csajjal, akik készek bevenni az éjszakát. Ám csak 3-ig, mert ha az ember lánya ritkán iszik, sajnos már nem bírja úgy a piát, mint régen.
A taxiból kikászálódva borzasztóan csalódott voltam. Fiatal vagyok, a munka miatt ki tudja mikor jutok el valahova legközelebb, ráadásul épp elég pénzt költöttem piára ahhoz, hogy kifulladásig ugráljak egy táncparketten. A lányok elbúcsúztak, én pedig rágyújtottam, majd a nevemet hallottam. Oh, Stanford! Megmenekültem. Elvégre a melegek nem csak a szingli nők mentsvárai, hanem a legküzdhetetlen mehetnéktől szenvedő nőké is. Így berohantunk Stanforddal a táncparkettre és igyekeztünk a tömegnyomor ellenére kijózanodásig csörögni.
- Ez meg ki? - bukkant fel Csodafickó a semmiből.
- Szia! Hát te mit keresel itt? Ő a meleg barátom, Stanford - örvendeztem meglepődve.
- Értem... Odakinnt megvárlak - mondta, majd kezetfogott Stanforddal.
Így búcsút vettem kedvenc táncpartneremtől, összekukáztam a táskámat és kitipegtem...
A taxiban hazafelé arról elmélkedtem, hogy vajon mitől van hiányérzetem. Maradnom kellett volna még egy órát? Azt mondják a csúcson kell abbahagyni...
Folyt.köv.
