Párizs, Párizs...
Régi nagy szerelmem. Ugyan csak plátói, de mintha egyre közelebb kerülnénk egymáshoz. Biztosan oka van annak, hogy még nem jártam Párizsban.
Új, titokzatos, tele van meglepetéssel. Ettől kicsit ijesztő is, bár talán inkább az rémiszt meg, hogy ennyire vonz. Leírhatatlan mennyire érdekel, hogy mit kínálhat. Vajon tudnék élni a Párizs adta lehetőségekkel, ha úgy adódna? Hogyan tudnám ezeket viszonozni? Vajon jól érezném magam? És mi lenne a biztonságérzettel? Megérdemelném egyáltalán?
Tudod, kicsit olyan vagy, mint Párizs...