... we'll be old!
Állítólag mindössze tíz percre van szüksége egy embernek ahhoz, hogy kitisztuljon az agya, és nyugodt fejjel tudjon gondolkodni. Próbáltam magamnak adni ennyi időt ahhoz, hogy rendbe szedjem magam és... lássatok csodát, nem jött össze. Olyannyira feszült voltam a meló, az anyagiak, szerelmi élet, barátok, stb. miatt (bár utólag belegondolva lehet csak a rengeteg pluszhormontól voltam hisztis), hogy sírva fakadtam, amikor a fagyis vitrinbe ütöttem a körmöm, ami beszakadt. Csak vérzett, én meg bőgtem. De nem voltam egyedül, és talán ez a lényeg.
A számunkra fontos emberek talán mindig jókor teremnek jó helyen, pont amikor a legnagyobb szükségünk van a segítségükre. Vagy épp sehol sincsenek, ha fel kell nőnünk bizonyos feladatokhoz.
Nem értek én még ehhez. Azt mondják gyerek vagyok még, de azt is, hogy csak lazán veszem a dolgokat, ami nagyon jó... és hasznos.
Talán mindkettő igaz. Felelőtlet gyermekként rohanok át a napokon. Lazán futok el a valóság fájdalma előtt. Integetve, mosolyogva! Engem úgysem érsz utol...
Csak igyekszem megtalálni a boldogságom, mielőtt lejárna az idő. :)
I don't laugh and I don't cry
I don't think about you all the time
But when I do I wonder why
You have to go out of my door
And leave just like you did before
I know I said that I was sure
But rich men can't imagine poor.
One day baby, we'll be old
Oh baby, we'll be old
And think of all the stories that we could have told
Little me and little you
Kept doing all the things they do
They never really think it through
Like I can never think you're true
Here I go again the blame
The guilt, the pain, the hurt, the shame
The founding fathers of our plane
That's stuck in heavy clouds of rain.
One day baby, we'll be old
Oh baby, we'll be old
And think of all the stories that we could have told.
