Szeretem a kiállításokat. Ez biztosan azért lehet, mert afféle művészlélek vagyok. Néha arról ábrándozom, hogy Párizsban vagyok és épp meguntam a vásárlás művészetét, beugrom a Fragonardba, vagy akár a Le Musée des Egouts de Paris-ba is, de ezeket a végtelenségig sorolhatnám, az összeset látni szeretném... Többször! (Igen, telhetetlen vagyok, de lássátok, hogy nem csak Chanel, vagy Dior érdekel...)
Ugyan Szombathely nem Párizs, az MMIK pedig nem a Louvre, párommal ma elmentünk egy kiállítás megnyitójára. Enyén feszengve éreztem magam, amikor megláttam a rengeteg embert. Azt képzeltem, hogy ez valami rendkívül elegáns rendezvény, ahol megjelent a városi elit, de ők amolyan kedves emberek és nem európai kultúrsznobok. Ez többé-kevésbé jött be, mert a beképzelt, 12 centis tűsarkút viselő lányok beképzeltsége igencsak tükrözte a valóságot: ez egy kisváros, a résztvevők többsége pedig csak alkalmat keresett arra, hogy egy ritkahideg péntek délután magassarkúban páváskodjon egy megnyitón, kinn ugyanis roppantmód sok a hó. Vagy csak a ingyensütiért és alkoholért jöttek.
Kicsit lehangoló, nem?
Azonban 3 pohár pezsgővel később már úgy gondoltam, hogy megérte eljönni. Bár egyedül kb. ittasra untam volna magam (azt hiszem a 2. pohár után már az sem zavart volna, hogy csökken a tömeg, és az emberek látják, hogy az a szőke lány nem is nézegeti a képeket, csak az ingyen piáért jött), Veled viszont nagyon jól éreztem magam. Ugyan a témák többsége, amikről beszélgettünk nem voltak túl vidámak, de annál inkább őszinték. A társaságodnak köszönhetően pedig ismét Párizsban éreztem magam. Igaz télen, de Párizsban.
Az útról az állomásig nem is beszélve. Az alkoholra nem volt fogható a jókedvünk, inkább egymásra és a csillámporos utakra. Oh, és persze az utcán utánunk forduló járókelők "ezek hülyék" pillantása is vidámsággal töltött el.
Taulságot nem tudtam leszűrni, nem is volt miből, de egy megjegyzést még ejtenék...
Ha az embert szeretik valószínűleg mindenhol jól érzi magát. Legyen az Szombathely, Sopron, Budapest... Bécs :), vagy akár... Párizs.
